Mustármag Katolikus Óvoda Szolnok … egy újabb WordPress honlap…
A Szolnoki Mustármag Római Katolikus Óvoda pedagógus közössége alapvető értékei közé tartozik a befogadás, ennek jegyében rendeztük meg a „Bridges for social inclusion” című project negyedik nemzetközi találkozóját, melyen bemutattuk saját jó gyakorlatainkat.
Erasmus+ hetünkre Bulgáriából, Görögországból, Lengyelországból, Törökországból, Romániából érkeztek pedagógusok óvodánkba.
Vendégeinket a gyermektánc tehetségműhely gyermekei köszöntötték hagyományos népi gyermekdalokkal, tánccal. Intézményünk csoportjainak meglátogatása után fotókkal illusztrált előadás keretében bemutattuk azokat a szervezeti/szervezési feltételeket, melyek a befogadó nevelést segítik intézményünkben.
Egyik segítő feltétel a vegyes életkorú csoportszervezés. A gyermekcsoportok légköre közel áll egy jól működő nagycsalád légköréhez, ahol az elfogadás természetes módon működik. Pedagógiai és pszichológiai vizsgálatok, valamint tapasztalataink azt mutatják, hogy az egyes gyermekek saját érési ütemüknek megfelelően fejlődhetnek ebben a közösségben. A vegyes életkorú csoportban folyó élet széleskörű értékrendet és mintát tár a gyermek elé. A gyermek számára leghatásosabb minta a másik gyermek. Ezért nevelőtevékenységünk eredményessége szempontjából fontos, hogy a nagyobbak jó értékrenddel szokásokkal rendelkezzenek.
Másik segítő szervezeti feltétel a gyermekek napirendje: napirendünk rugalmas és folyamatos, igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez. A gyermekeknek lehetősége van saját tempójukban tevékenykedni, befejezni az elkezdett tevékenységet. A rugalmas és folyamatos napirend lehetővé teszi, hogy a képességek kialakulásához elegendő időt tudjunk biztosítani. A projektmegbeszélésen külföldi kollégáink érdeklődőek voltak, sok kérdés hangzott el a látottakkal és hallottakkal kapcsolatban.
A nap második felében a Polgármesteri Hivatalba látogattunk, ahol Szolnok közoktatási rendszerét és a város nevezetességeit mutatták be vendégeinknek.
A találkozó többi napján azt mutattuk be, hogy intézményünk társadalmi környezetében hogyan valósítjuk meg az óvodán kívül élő hátrányos helyzetű gyermekek és idős emberek befogadását.
Alapelvünk, ha a segítségre szoruló társadalmi rétegek közül mindenki segítené a közvetlen környezetében élőket, akkor nem lenne ennyi hátrányos helyzetű ember.
Célunk, hogy a gyermekekben tudatossá tegyük annak természetességét, hogy figyeljünk oda a másik személyre és saját felelősségünkre a világban.
Hátrányos helyzetű gyermekek befogadása
Intézményünknek kapcsolata van a városunk külterületén működő három csoportos óvodával, ahová majdnem 100%-ban hátrányos helyzetű gyermekek járnak. Befogadásuk és integrációjuk segítése érdekében rendszeresen meghívjuk őket rendezvényeinkre közös tevékenykedésre, játékra. A projekttalálkozón közös szüreti mulatságot szerveztünk, szőlőpréselés, mustkészítés, őszi kézműves tevékenységek, közös körjátékozás, melyekbe vendégeink is bekapcsolódtak. A gyermekek a közös tevékenységek által megtapasztalták, hogy milyen nagyszerű munkát tudnak együtt végezni, munkaszeretetet, türelmet, empátiát, segítőkészséget, a bizalmat gyakorolhatták. Megtapasztalták a sokféleséget, természetesen viszonyultak hozzá, gyakorolták a kapcsolatteremtést, együttműködést.
Idősek befogadása
Intézményünk életében két területen valósítjuk meg az idősek befogadását.
Kapcsolat az Idősek Otthonában élő emberekkel, melyet előadás formájában mutattunk be vendégeinknek: Ünnepek alkalmával – anyák napja, advent, húsvét – meglátogatjuk a hozzátartozó nélkül élő idős embereket az idősek otthonában és saját készítésű ajándékkal és gyermekműsorral kedveskedünk nekik. Azért vagyunk hálásak, amivel aktív éveikben megalapozták a következő generációk életét. Ez a kapcsolat segít kialakítani és megerősödni a gyermekekben azt az érzést, hogy adni jó.
Kapcsolat az aktív idős emberekkel: a gyermekek foglalkozásaira – kézműves foglakozások, hagyományőrzés, mesélés, éneklés, népi játékok – gyakran hívunk meg idős embereket. Örömmel jönnek óvodánkba, hasznosnak érzik magukat, mert tudásuk, tapasztalataik és életbölcsességük átadásával segítik munkánkat.
A projekttalálkozó utolsó napján négy idős embert hívtunk meg közös tevékenykedésre a gyerekekhez: pogácsakészítés, csutkababa, csuhé pillangó és kukoricaszárból lovacska készítéséhez, melybe vendégeink is bekapcsolódtak. A projektmegbeszélésen megvitattuk a látottakat, válaszoltunk a felmerülő kérdésekre.
A gyermekek a generációk közötti tanulási szituációban az emberi érintkezés alapvető szokásait sajátítják el: tisztelet, együttérzés, optimizmus, megtanulnak másokkal kedvesen, tisztelettudóan bánni, a hagyományokat megőrizni.
A partnerországok pedagógusaival közösen készített módszertani gyűjtemény:
